UPS kiválasztása
1. szempont
Pillanatnyi áramszünet vagy tartós kimaradás áthidalására van-e szükség?
A pillanatnyi kimaradásra a beépített akkumulátoros készülékek is megfelelőek.
Ez olyan esetben célszerű választás, ha a készülékeink biztonságos kikapcsolásáról tudunk gondoskodni 10 percen belül.Továbbá nem követelmény a rendszerünk tartós, folyamatos üzeme. A beépített akkumulátoros, “átkapcsolós rendszerű” készülékek elektronikája nem bírja a tartós akkumulátoros üzemet, mert a hűtése nem folyamatos működtetésre méretezett, ezért felforrósodna és meghibásodna.
Ha néhány percnél hosszabb áthidalásra van szükség, akkor kerül szóba a külső akkumulátoros készülékek használata. Ezeknél a készülékeknél az akkumulátor kapacitása szabadon bővíthető. Mivel az elektronika is úgy van méretezve, gyakorlatilag folyamatosan tud üzemelni.
2. szempont
Milyen legyen a zavar védettség foka?
A legegyszerűbb készülékek átkapcsolós rendszerűek, azaz normál körülmények között csupán átereszti magán a bejövő energiát. Áramszünet idején leválasztja a bemeneti kapcsokat és átkapcsol egy feszültség átalakító kimeneti jelére. Ilyenkor az inverter a beépített akkumulátorokról táplálja a fogyasztót.Némi zavar szűrést is szoktak beépíteni ezekbe is, de arra nem bíznám a vasalóm védelmét sem.
Az igazán hatásos védelmet a folyamatos üzemű, leválasztott rendszer tudja biztosítani, persze ezek a készülékek jóval drágábbak.
3. szempont
Mekkora legyen a teljesítmény?
Az UPS teljesítményének megválasztása is fontos, alaposan megfontolandó jellemző.
Ha alá méretezzük, akkor nem fogja tudni táplálni a rákötött fogyasztókat. Ha túl méretezzük, akkor jóval többet költünk a készülékre. A későbbi akkumulátor cserék is nagyobb költséget fognak 2-3 évente generálni.
A teljesítmény igényre kétféle mérőszámot használunk a VA-t és a W-ot.
V(olt)A(mper), a fogyasztó kapcsain megjelenő feszültség és azon átfolyó áram közép értékének szorzata. Erre az értékre kell méretezni az UPS kimeneti teljesítményét is.
W(att)-os fogyasztás, a hasznos teljesítménnyel arányos jellemző. Egyen feszültség esetén ez a két érték megegyezik, váltakozó áram esetén pedig mindig a VA nagyobb értékű.
A legpontosabb értéket méréssel tudjuk meghatározni, persze nincs mindenkinek a keze ügyében áram-, feszültség- vagy teljesítmény-mérő.
Becsléssel is meg lehet a szükséges értéket határozni, de ezt csak akkor használjuk, ha a készülékek adat tábláját nem találjuk! Az adat táblán ugyanis mindig fel van tüntetve vagy a VA vagy a W -tal azonosított fogyasztási teljesítmény. Ha ezeket az értékeket összeadjuk megkapjuk az összes teljesítmény igényt.
Ha nem találunk az adat táblán teljesítmény értéket, akkor kicsit többet kell számolgatni.
A hálózati bemeneti áramfogyasztást kell összeszorozni a névleges hálózati feszültséggel.
A képen kék köröcskékkel jelöltem meg az összeszorzandó értékeket. A piros jelölés a 110V-os hálózatra vonatkozó érték, azzal nem kell foglalkoznunk.
A PC-k egy részén nem látható ilyen adat. Ilyenkor meg kell kérdezni egy tapasztaltabb szakembert vagy megmérni. Egyébként 150-450W között bármilyen érték lehet.
Az átlagos irodai gépek megelégszenek 150W-tal, de egy játékra hangolt készülék, több HDD-vel, nagy tudású processzorral jóval többet fogyaszthat.
Ne felejtsük ki a monitor teljesítmény igényét sem!
Mindig válasszunk egy kicsivel nagyobb teljesítményű UPS készüléket, mint amit össz-fogyasztásként meghatároztunk. pl .280W fogyasztás esetén 400VA vagy 500VA!
A kétszeres teljesítménynél magasabbra nem gazdaságos méreteznünk.
Nyomtatót, de különösen lézernyomtatót ne akarjunk UPS-ről táplálni!
Hogy miért?
Legközelebb ezt is elárulom.
u.i.
UPS technológiával foglalkozók, forgalmazók!
Lehet, hogy túlzó egyszerűsítéseket alkalmaztam a leírás összeállítása során.
De valahol el kell kezdeni :))
