2017. január 15., vasárnap

Hogyan válasszunk nyomtatót



Hogyan válasszunk nyomtatót?

-        Teljesség igénye nélkül, elsősorban az otthoni és a kis irodai felhasználók kisegítésére szedtem össze a gondolataimat e témával kapcsolatosan.
 A nyomtatás kézzelfoghatóvá teszi a képernyőn látottakat. Sokan csak úgy tudnak átlátni egy szerződést, egy tananyagot, ha kézbe vehetik, és összefirkálhatják azt a jegyzeteikkel.
Persze vannak olyan szükségszerű helyzetek is mint a repülőjegy kinyomtatása.
Egy aláírandó dokumentum kinyomtatása.

Először el kellene dönteni, hogy mi a célunk vele.

 Csupán az motivál,hogy "jó ha van egy nyomtató otthon" , vagy konkrét napi munkafeladat kiszolgálása kell a készülék? 
Ha alkalomszerű lesz a felhasználás, a nyomatmennyiségek sem valószínű hogy nagy darabszámúak. Ilyen esetben a legolcsóbb az adott funkciókat teljesítő készüléket javasolom. 
Ha viszont munkaeszköz, akkor nem valószínű hogy ez lesz a helyes választás. Ilyen esetben részletesebb kalkulációkat érdemes csinálni.

Nézzük mit várhatunk ezektől a masináktól!
Melyik fajtának mi az előnye és a hátránya?
Az apró betűs részt átugorhatják akik nem munkaeszközként akarják a nyomtatót használni.

Képtalálat a következőre: „lot of printers”
Tintasugaras nyomtató
Olcsóbb színes nyomat. Átnedvesíti az átlagos papírt, ha nagy felületű színes nyomatképet akarunk létrehozni.
Hátránya hogy ha nedvesség éri a papírt elmaszatolódik a nyomatkép.
Realisztikusabb szín leképezést tudnak a 5-8  színű patronnal működő készülékek speciális papírra (fotónyomtatása).
Zselés technológia (RICOH megoldása) sűrűbb festékanyagot jelent, ami gyorsabban köt, nem szívódik olyan mélyen a papírba és nem érzékeny a nedvességre.
Ennek a technológiának a gyengesége, hogy a fejben egy-egy vagy akár több fúvóka beszárad, mert nem megfelelően kezeltük a készüléket, vagy eldugul a szennyezett festéktől.Ezt elkerülhetjük gyári festék használatával és havi egyszeri megjáratással.

Lézernyomtató
A legösszetettebb működési elvű  technológia. Azért tudott elterjedni mert minőségében a kezdetekkor (30 évvel ezelőtt) ez adta a legkifinomultabb mono (egyszínű, legtöbbször fekete) nyomatot.
Képtalálat a következőre: „plotter működése”

Szilárdtintás nyomtató (XEROX technológiája)
Ebben a a szilárd tömbökből olvasztják a nyomatképzéshez szükséges anyagot. Egyébként hasonló elven működik mint a tintasugaras nyomtatók.
Szép színek, fényes nyomat.
Időigényes az indulása (1-3 perc).
Körültekintően kell kikapcsolni, mert nem mindegy hogy hogyan és hol hűl le a festékanyag. Csak profiknak!
Képtalálat a következőre: „szilárd tinta XEROX  nyomtatók”Képtalálat a következőre: „szilárd tinta XEROX  nyomtatók”
Plotter
Az első plotterek még tollakat húzogattak a papíron, de manapság tintasugaras nyomtatómű van bennük. Előnye hogy igen széles nyomtatható médiát (pl papírt) tud kezelni (60cm-300cm!) és csaknem végtelen hosszúságban tud erre a papír(tekercsre) nyomtatni. Gyakran nem is papírra nyomtatnak hanem műanyag fóliára. Reklámfelületeket és műszaki rajzokat állítanak elő ezzel a megoldással. Csak profinak!
Képtalálat a következőre: „plotter működése”
Thermo nyomtatók
Ennél a készüléktípusnál nem kell feltétlenül festékszalagot használni,mert kapható olyan papírszalag ami hőre érzékeny festékréteggel van átitatva (mint a régi faxok papíranyaga). Az elszíneződik azokon a pontokon ahol hő éri. A kereskedelemben a termékazonosító vonalkódcímkéket és a nyugtákat is ezzel a technológiával állítják elő (pl. benzinkutak, AUCHAN TESCO nyugtái stb...).Ezek üzemeltetése jár a legkisebb költséggel az összes technológia közül!  
Vannak olyan nyomtatók melyek olcsóbbak (tipikusan 60eFt alatti kategóriában), de csak speciális papírszalaggal használhatók (amin a hordozó szalagon vannak fekete jelölések a címkeélének beazonosításához.) Természetesen ezek a szalagok ötször annyiba kerülnek! Ezt olyan esetben érdemes választani, ha csupán néhány szalagot fogunk elhasználni a következő néhány évben. Azaz alkalomszerűen kis mennyiségeket nyomtatunk (500-1000 címke van egy szalagon!).
Van olyan készülék is amibe thermo transzfer festékszalagot lehet tenni. Ebben az esetben a festékszalagon lévő anyag fog átkerülni a hordozóra  Ezért lehetőség van arra, hogy ne csak papírra, hanem akár műanyagra kerüljön a festékanyag.
Lehet egészen speciális festékeket is találni pl. realisztikus ezüst és arany hatású nyomatot is lehet létrehozni ilyen technikával.
Képtalálat a következőre: „thermo nyomtatók”Képtalálat a következőre: „thermo nyomtatók”

Mátrix nyomtatók

Azok közül is a mátrix, vagy kalapácsos nyomtatóművű készülékek. Ezeket egyre kevesebb helyen használják, mert leginkább szövegek számok nyomtatására alkalmasak és a nyomat képe nem igazán kifinomult. (pöttyökből áll). Ott érdemes alkalmazni, ahol az olcsóság, megbízhatóság és a több példány (3-6 példány) nyomatra is szükség van. Raktári kiadási bizonylatok, számlázás, könyvelési listák nyomtatása.Ilyen esetben legtöbbször többpéldányos önindigós (önátírós) papíranyagot használnak, aminek az is előnye, hogy az aláírások is látszanak minden példányon, így kényelmesebb a használatuk. 
Képtalálat a következőre: „mátrix nyomtatók”

Mit kell átgondolni azon kívül, hogy "jó lenne nyomtatni"?

Mekkora helyünk van ahova a készüléket elhelyezhetjük?
A hely megválasztásánál figyeljünk arra, hogy közzel legyen ahhoz a munkahelyhez, ahol használni szeretnénk. Ne legyen fűtőtest közvetlen közelében, ne süssön rá közvetlen napfény. Legyen körülötte hely legalább abban az irányban ahonnan a friss papírt be tudjuk készíteni és legyen tér a kinyomtatott tartalom hozzáférésének is.
A leghelytakarékosabb asztali készülékeken hátul állítva kell bekészíteni a nyersanyagot (a papírt) és előre dobják ki azt.
Képtalálat a következőre: „printerek”

Figyeljünk arra, hogy a lézernyomtatókban hő is keletkezik aminek el kell tudnia távozni. Ezért nem szabad azokat szűk szekrénybe telepíteni! Szellőző nyílásoknál, különösen a ventilátor nyílásaival szemben legalább 10cm távolságot kell hagyni, és lehetővé tenni azt, hogy távozni tudjon a meleg levegő abból a térből! 
A készülék tappancsainak sík felületen kell lenniük! Nehogy lecsússzon az asztal felületéről,mert csodákat fog művelni a készülék, és nem fogjuk érteni, hogy miért. pl "beszorul" a laptartó tálca, mert az asztal felültéhez súrlódik. Vagy begyűri a papírt a készülék. Sajnos nem elég merevek ezek a szerkezetek, így elcsavarodik a az alváz, így a papírvezetők, görgők már nem arra irányítják a papírt ahova kellene.
A tápláló kábel és a jelkábelek (USB, vagy az UTP hálózati kábel) odavezethetők-e? (Az átlagos USB kébel csupán 1,5m hosszú!)
Tehát mérjük fel a területet, ahova a készüléket el szeretnénk helyezni!

Kell-e színes nyomat?
Ha színes tartalommal bíró lapokat hozunk létre, akkor színes nyomtatót kell választanunk,de kalkuláljuk bele, hogy a festékanyag felhasználás többszöröződik a használt alapszínek arányában.
Csak ritkán kell színes nyomat.
Fontos ellenőrizni, hogy az adott készülék hogyan viselkedik akkor, ha csak mono nyomatot állítunk vele elő. A készüléke jelentő hányada leáll, akkor ha valamely festék kifogy vagy kellékanyag elhasználódik. Ilyenkor hiába van fekete festék és kellékanyag a készülékben, nem tudunk vele nyomtatni. 
A lézernyomtatóknál minden színnek meg van a maga drum egysége (fényhenger).Ezeket is cserélni kell az adott lapszám elérése után. Tehát nem mindegy hogy fekete fehér nyomtatás során forgatja (használja)-e az összes hengert a készülék vagy csupán a feketéhez tartozó koptatja. Vannak olyan készülékek (pl. OKI) amikben felemelkednek mono módban a színes egységek és így nem használódnak. Ennek ellenére drágább az így előállított egyszínű nyomat, mert a készülék ára magasabb, és a színes nyomatókban van egy közös elem ami mindig jár így kopik is, ez a BELT unit, vagy más konstrukciókban a Trasfer roll. Tehát ha ritkán kell színes nyomat, akkor jobban járunk ha arra a feladatra külön eszközt szerzünk be, csak arra a terhelésre méretezve! 
Hálózatos elérhetőség kell-e?
Olyan esetben van szükség erre a szolgáltatásra, ha többen is (Több számítógépről) akarják üzembiztosan használni a készüléket. Van egy olyan lehetőség is,hogy meg lehet osztani az adott számítógépre kötött nyomtatót a többi készülék felé (a Windows szolgáltatása), de azt feltételezi, hogy az a gép be van kapcsolva akkor amikor a nyomtatót más gépről is akarják használni. Másrészről korlátosak lehetnek a szolgáltatások amik így elérhetőek. (pl. nem lehet szkennelni...).Ezt a szolgáltatást csak az igényesebb (drágább) készülékek tudják.

WIFI-es elérhetőség kell-e?

Hasonló az előnye mint a hálózatos elérhetőségnek azzal kiegészülve, hogy nem igényel vezetékezést, ha a nyomtató "látja" a WIFI sugárzót. További előny, hogy ezt már az egészen olcsó készülékek is tudhatják!

WEB -es elérhetőség kell-e? 

Ez a szolgáltatás már feltételezi, hogy csatlakozik a nyomtató a belső számítógépes hálózatra legalább WIFI-n keresztül. Ezzel a szolgáltatással meg lehet valósítani azt, hogy olyan készülékről is lehessen nyomtatást indítani ami egyébként nincs felkészítve ilyen szolgáltatás igénybevételére (Androidos telefonok), de Emailt tud küldeni. Email csatolmányként kell elküldeni a nyomtatandó tartalmat a nyomtatóhoz tartozó Emailcímre. Persze kolátos ez a szolgáltatás is. Csak az alapértelmezett nyomtatási paraméterekkel készülhet el a nyomat. Pl.  nem kérhetünk egyszínű nyomatot a színes tartalomról...
Tabletről v. okostelefonról szeretnénk nyomtatni.
Vannak gyártók akik erre is felkészítették eszközüket (EPSON készülékek egy része tudja). De alaposan el kell olvasni a leírásokat vagy kipróbálni, hogy ténylegesen működik -e!

Memória kártyáról,Pendrive-ról történő nyomtatás lehetősége kell-e?
Az ilyen készülék elülső felületén aljzatok vannak ahova be tudom dugni a memóriakártyát vagy a Pendirve-ot (nem kell PC hozzá) és a nyomtató kijelzőjének segítségével kiválasztom a kinyomtatni szándékozott tartalmat.
Olyankor hasznos, ha gyakran kell fotózott tartalmat gyorsan kinyomtatni, vagy nem akarjuk, hogy mások a Mi PC-inken matassanak, de nyomtatást lehetővé kell tenni számukra.

Kétoldalas nyomtatás (duplex szolgáltatás) kell-e?
Ott érdemes duplex nyomtatást használni, ahol 5 oldalnál több nyomat készül egy-egy dokumentumból. Így fele olyan vastag lesz a kész anyag, könnyebb lefűzni (bekötni), és persze kevesebb papír alapanyag kerül felhasználásra.(Szerződések, terjedelmes leírások, pályázati anyagok stb..) Figyelni kel a nyomtató kiválasztásakor, hogy bizonyos termékeket úgy hirdetnek hogy képes kétoldalas nyomat kivitelezésére, de ténylegesen úgy valósítja meg, hogy vissza kell helyezni a lapot az első nyomatkép elkészülte után a lapadagolóba. (Fapados megoldás).
Pici nyomatra van-e szükségünk.
Gyakorlatilag minden nyomtatót A4 (v.B4) nyomatásra kalibrálnak. Azt minden lapnyomtató tudja.
De milyen nyomatót válasszunk ha receptet akarunk kitöltetni, borítékot akarunk feliratoztatni. Erre nincs receptem.
Ki kell próbálni!
Persze nagyobb mennyiségben, mivel lehet, hogy egy darabbal elboldogul a készülék, de a 3. példánytól már kiakad a nyomtatómű, vagy maszatos lesz a nyomat stb...
Ha öntapadó kicsi címkére lesz szükségünk, arra gyártanak A4-es méretű hordozót amire sok-sok egyforma méretű címkét tesznek. Egyetlen hátránya van a dolognak, hogy egy nyomtatási menetben kell az összes címkére megcsinálni a nyomatot, tehát nem tudjuk egyesével ilyen módon előállítani a címkéket. Erre a célra vannak a címkenyomtatók.

A papír szélére is szeretnénk nyomtatni (szegély nélküli nyomtatás)

A legtöbb nyomtatómű úgy van megvalósítva, hogy legalább 5mm (0,5cm) szegélyt hagy a papíron. Ugyanakkor néha szükség lehet olyan nyomatra ahol ez a szegély nem jelenik meg pl, könyvnyomtatás, színes képek nyomtatása stb.
Néhány nyomtatómű erre is képes, de leginkább a tintasugaras nyomtatók között fogunk ilyet találni.
Több papírfajtát szeretnénk használni.
Vannak olyan készülékek amikbe több papírköteget tehetünk, így pl. fejléces papírra készülhet el a számla vagy a szerződés első lapja, a több pedig a másik tálcából kerül felhasználásra. Lehet hogy adott feladathoz csak A5-ös méretű lapot akarunk felhasználni stb... Így megúszható a több nyomtató használata, gazdaságosabban, kisebb helyen megoldható több feladat megoldása is. 

Fotókat szeretnénk nyomtatni.
Erre a feladatra ugyancsak a tintasugaras nyomtatók a legjobbak, de vegyük figyelembe, hogy szép eredményt csak az 5-8 színű patronnal dolgozó készülékek képesek speciális papírra! Itt az utángyártott kellékanyagok használata leggyakrabban gyászos eredményt produkál!
CD-t DVD-t szeretnénk feliratozni.
Erre is tintasugaras nyomtatókat használhatunk. Speciális tálcát kezelnek ezek a készülékek, amire ráhelyezhető a speciális felületű CD v. DVD.

A3-as nyomatra /másolatra is szükség van.
Létezik olyan készülék hogy szkennelni nem tud a készülék A3-as felületet, de tud nyomtatni kéziadagolóból 1-1 lapot.(nincs A3-as papírtárolója).Ez a legolcsóbb megoldás, de némelykor ez is elegendő lehet. A tintasugaras nyomtatóművek között fogunk ilyet találni. 
Az A3-as nyomtatás már nagyobb készülék méretet szélesebb nyomtatási felületet feltételez (nem 210mm, hanem 297mm széles). A papírtálca is dupla méretű, így ez határozza meg azt a minimális alapterületet amire a készüléknek szüksége van.

Egészen nagy nyomatra van szükségünk (A3-nál nagyobb)!

Erre a feladatra a legalkalmasabb a a Plotter. Ha ritkán van erre szükség akkor el kell menni egy másoló szalonba ahol meg tudják oldani ezt a problémát (pl.Copy Guru).

Faxolni, Másolni, Szkennelni szeretnénk!

Vannak olyan készülékek melyek házasítva vannak egy szkenner egységgel (beolvasó) is. A készülék választásakor figyelembe kell venni a következőket:


  • Vannak készülékek melyeknél csak a Faxolási feladatok kiszolgálására van a szkenner!
  • Van amiben lehet másra is használni pl. másolásra, de le van korlátozva a látómezeje és 1-1,5cm szegéllyel olvas be.(az A4-es lapból ilyen széles sávban nem olvas!).A hagyományos faxok csak ezt a területet tudják nyomtatni.
  • Van ami tud másolni a nyomtatóműre, de nem ad adatot a számítógép felé.
  • Van ami ad információt a számítógép felé, de csak egy gép felé pedig egyébként hálózatos készülék!
  • És van olyan ami minden mást tud, de faxolni nem.(mert nincs benne fax-modem)
Szkenner szolgáltatás kiválasztása
Szkenner választásánál lényeges kérdés, hogy elegendő-e a síkágyas beolvasás (az üvegfelületre helyezem a beolvasandó tartalmat és letakarom a fedéllel).
Ezt tudja a legtöbb készülék.
Ugyanakkor vannak olyan megoldások is, ahol automatikusan lapadagolóból is (ADF-ből) be tudja húzni a beolvasandó lapokat, így nem kell egyesével igazgatnunk.
Az ADF-esek tudhatnak olyan szolgáltatást is hogy mindkét oldalát tudja olvasni a dokumentumnak. Ezt történhet úgy hogy visszafűzi a lapot és beolvassa a másik oldalát, de van olyan is hogy egy menetben olvassa mindkét síkot (duplex beolvasás).
Az egyszerűbb készüléknél a PC -ről indítható a beolvasás és a további adatkezelés.
A hálózatos készülékek ugyanakkor tudnak közvetlenül is szkennelést indítani és adott tárterületre eljuttatni.
Figyelembe kell venni, hogy összetűzött lapokat nem tud az ADF rendszer kezelni. Sőt kárt okoz bennük! Tehát vagy ki kell szedni a kapcsokat, vagy marad a kézi beolvastatás az üvegfelületre helyezéssel.

Milyen gyorsan akarjuk az első nyomatot és a teljes anyagot?
Ennek ugye akkor van jelentősége, ha termelőeszközként pl. számlázáshoz használjuk a készüléket.
Leggyorsabban a tintasugaras nyomtatók tudnak indulni, mert nem kell felmelegíteniük a beégetőművet. Az hogy ezt követően milyen sebességgel tudja "hányni" a lapokat függ a feldolgozó rendszer sebességétől (a processzorától) és a mechanika tudásától.
Publikus információ az első nyomat elkészülte(másodpercekben) és a percenként kinyomtatható lapok száma lehet.pl. (10ppm azaz 10 oldal/perc)
Ma már gyakorlatilag minden nyomtató tudja a 10 lap/ perc sebességet (6 mp kell egy oldal kinyomtatásához) Ez bőven elegendő akkor, ha néhány lapról csupán szó.
Viszont a teljes csomag kinyomtatási időszükséglete már sok-sok tényezőtől függ, ki kell próbálni.Ennek ugyanakkor akkor lesz jelentősége, hogy sok nyomatot készítünk. ilyen esetben már érdemes szakértőhöz fordulni.
Esetleg nézd meg ezt a videót tanulságos! Katt ide!


Ár (a használat költségei)
 Készülék árát úgy érdemes vizsgálni, hogy mennyi ideig és mennyi nyomatszámig fogjuk használni azt.
Időtartam tekintetében nem szabad 5 évnél hosszabb távban gondolkodni (de inkább csak 3 év!), mert a legtöbb készülék alkatrész és kellékanyag ellátása megszűnik akkorra. Persze van néhány kivétel, de ez nem látható előre a vásárlás pillanatában.
Ha csupán otthoni alkalomszerű a nyomtatási igény, akkor nem kell sokat gondolkodni, a funkciónak (a szükséges szolgáltatásoknak) megfelelő legolcsóbb készüléket kell megvenni! Bár ha biztosak vagyunk benne, hogy több ezer oldalt fogunk nyomtatni egy év alatt, akkor érdemes matekozni egy kicsit.
Ha viszont termelő eszköznek (munkaeszköznek) fogjuk használni, akkor bele kell fogni a kalkulációba: 
A nyomatszámot pedig a meglévő szokásaink alapján (a régebbi nyomtató terhelése alapján) tudjuk legkönnyebben kiszámítani. Minden nyomtatóból ki lehet nyerni az addig nyomtatott lapok számát megfelelő gomb kombinációk lenyomása után.
Segítségként összegyűjtöttük a leggyakoribb készülékek menűtérkép nyomtatásának(vagy státuszlap) leírásait:
HP nyomatók státuszlap nyomtatás  
Ha csupán számlázásra használjuk, akkor iránymutató lehet a szükséges számlamennyiség és példányszám szorzata stb...
Mindig több lesz a tényleges nyomatszám mint amit tervezünk, mert vannak rontott oldalak, nem tervezett feladatok.
Ha már tudjuk, hogy a tervezett élettartam alatt mennyi lap fog készülni, akkor már ki tudjuk számolni hogy kellékanyagokból mennyit fogunk felhasználni.
Ha összesítjük ezek költségét, hozzáadjuk a készülék beszerzési árát, akkor meg van az élettartam alatt elköltött pénzmennyiség összege. Ha ezt elosztjuk a nyomatszámmal, akkor pedig az egy nyomat költsége.
Azt is meg kell nézni a gyártói adatlapon, hogy az a készülék képese-e ilyen nyomatszám előállítására. Ne akarjunk alsó kategóriás tintasugaras nyomtatóval 50.000,- oldalt nyomtatni! Ugyanakkor vannak olyan átlagos árú lézernyomtatók amivel akár 1.500.000,-oldalt is nyomtathatunk! 
Hogy melyek ezek a kellékanyagok?  Az alábbi szakaszban ezt fejtem ki.

Kellékanyagok
Kellékanyag olyan elemek összessége, amit a készülék használója is ki tud cserélni, nincs szükség szakértelemre. Ezek "kellenek" az üzemeltetéshez.

Autós hasonlattal:
Benzin+ autógumi   -    a festékanyaga+ a papír (vagy egyéb média)
Fékbetétek, olaj-, gyertyák- és vezérműszíj cseréje - fényhenger, lapbehúzó görgők, charge roller stb...

Ezek várható áráról és a szükséges cserék gyakoriságáról érdemes tájékozódni a vásárlás előtt. A márkaképviseletek és a részletes adatlapok tudnak erről információt adni. Az ott szereplő gyártói cikkszámokat beírva a keresőbe biztosan fogunk árakat találni, után gyártottat is.  

Melyek ezek? Nézzük készülék fajtánként!

Tintasugaras nyomtatók.
A legkézenfekvőbb a festékanyag. Ez színes folyadék amit pici patronokba töltenek. 4-15ml festék van bennük (egy gyűszűnyi!!!)
Áruk 4000-20.000,-Ft közötti tartományban mozog.
Képtalálat a következőre: „lot of inkjet printers”Képtalálat a következőre: „lot of inkjet printers”
Bizonyos gyártmányoknál a patron egybe van építve a nyomatófejjel és így egyszerre cserélődik (A HP és a CANON nyomtatók nagy része ilyen).
A gyakorlatban festéknek nevezik a tintasugaras nyomtatókba cserélendő egységet akkor is ha csak ténylegesen a festéket tartalmazza és akkor is, ha festékfelvitelt végző fejegységet is tartalmazza. (kereskedők nem is tudják, hogy mit árulnak??)
Tudni kell, hogy a legtöbb készülék leáll, ha kifogy az egyik patron tartalma!
Ha mono nyomatra gyakrabban van szükségünk,akkor kerülni kell az ilyen készülékek vásárlását. 
Másik probléma az, hogy bizonyos típusoknál csak készletben lehet festéket venni tehát 4-5 patron árát kell egyszerre kifizetni. Ráadásul előfordulhat, hogy egye-egy szín nem is fogy el, mert nem nyomtatunk olyan tartalmakat...
Néhány modellnél külön cserélendő a patron és a fej. De ez ritka megoldás.
A fej ára 8000-25.000Ft közötti áron szokott lenni.
A harmadik mód pedig hogy fix a fej, és ha olcsó a készülék, akkor nem is cserélhető, ha elromlik, akkor dobhatjuk ki ahogyan van.
Ha szerviz tudja cserélni a fejet,akkor 10.000,- feletti költségre számíthatunk.
(EPSON nagy része ilyen)
Már léteznek olyan nyomtatók is ahol nagyobb a festék tároló tartály. Nem is a fejen van, hanem a készülék oldalán. Ehhez a készülékhez már egészen olcsón meg lehet venni a festéket. (2100Ft-ért már lehet kapni gyári festékből 60ml-t. 10szer több mint ami a patronban szokott lenni, fele annyiért mint a patron ára!
Ennél a készüléknél úgy gondolom nem is szabad utángyártotton gondolkodni.
(Ezt a rendszert az EPSON vezette be az "L" széria készülékei alkalmazzák ezt a megoldást.)
Képtalálat a következőre: „oldal tartályos EPSON”
A harmadik kellékanyag elem a hulladék festéket gyűjtő párna. Ennek cseréjét csak az EPSON támogatja alkatrész ellátással. Ritkán kell cserélni nagy mértékben függ attól, hogy milyen sokat nyomtatunk, és milyen gyakran tisztíttatjuk a fejet.


Lézernyomtatóknál
 A leggyakrabban cserélendő a toner. Abban festékpor van amit beéget a készülék a papír felületébe.


Képtalálat a következőre: „tonerek”
A második leggyakrabban cserélendő kellékanyag a fényhenger (Drum).
Képtalálat a következőre: „laser drum”
Ennek felületén jön létre a festékpor rajzolat, amit utána  átvisz a papírra a rendszer. 
A fényhenger (drum) a HP-nál CANONnál a régebbi Lexmarkoknál ugyancsak egyben van a tonerrel.
OKI-nál és KYOCERAnál külön van a fényhenger amit 5-10 toner elhasználása után kell cserélni.
Tonernek nevezik a kereskedők a cserélendő egységet, akkor is ha csak a festék van benne, és akkor is, ha fényhengert is tartalmazza.
Amikor a festék (toner) cseréjével együtt cserélődik a festékfelvivő egység is garantált a nyomatminőség, de drágább így a cserélt egység. 
Ugyanakkor ha külön cserélendő  a fényhenger, akkor a tonercsere nagyon olcsó, de a DRUM ára borsos szokott lenni! (OKI és a KYOCERA jó példa erre).
A gyártók ugyanis úgy számolnak, hogy a laponkénti költség hosszútávon teljesen hasonló eredményt adjon mindkét esetben.
Az alábbi alkotóelemek nem cserélhetők a végfelhasználó által, de a készülék üzemeltetési ár kikalkulálásához szükséges lehet erre az információra. 
Lapfelszedő görgő ami a papírtálcából elindítja a papírt. Ez egy gumi felületű henger és elkopik a papír dörzsölése okán.(3000-12.000Ft közötti költség szokott lenni)
A tartósan terhelt készülékeknél hosszútávon elhasználódik a beégetőmű (Fuser) is. Ennek ára jelentősen függ a készülék méretétől (8.000-120.000,-Ft közötti szokott lenni).
Szilárdtintás nyomtatók kellékanyaga
Maga a szilárdtinta amit a felhasználó maga tud beletenni. A többi alkatrészét csak szerviz tudja cserélni (nem olcsón...). 
Képtalálat a következőre: „szilárd tinta XEROX”Képtalálat a következőre: „szilárd tinta XEROX”
Thermo nyomtatók
Gyakorlatilag vagy thermo érzékeny papír kell bele, vagy thermotransfer fólia. Mintha egy autóba elegendő lenne csak benzint tölteni!
Gyakorlatilag elnyűhetetlen...
Plotter
Hasonló a helyzet mint a tintasugaras nyomtatóknál. De a nagyobb méretekből magasabb árak is adódnak.Itt lehetőség van gyakorlatilag bármely elem cseréjére, mert alaktrészeket biztosítanak hozzá a gyártók.

Mátrix nyomtatók
Ezeknél csupán a festékszalag cseréje rendszeres (500-15.000,-Ft) , az  összes többi elemét az elhasználódás után cserélik, de csak a szerviz tudja azt elvégezni. Nagyon magas nyomatszám után kell bármit is cserélni bennük.
Képtalálat a következőre: „festék szalag”Képtalálat a következőre: „festék szalag”

Melyik kellékanyag drága és melyik az olcsó?

Egyik legfontosabb mérőszám, hogy mennyi lapot lehet vele kinyomtatni.
Tehát ne arra koncentráljunk,hogy mennyibe kerül az adott elem, hanem arra, hogy mennyibe kerül egy-egy lapra vetítve! Persze a készüléket is úgy kell megválasztani, hogy legyen értelme az adott terhelhetőségre beruházni.
Ugye személyautó választásnál is megnézzük, hogy belefér-e a család meg amit szállítani akarunk, de nem autóbuszt veszünk, mert abba biztosan minden bele fog férni!
Ezért is fontos a gondos készülék kiválasztás! Eleve úgy kell megválasztani a készüléket, hogy legalább azt a lapmennyiséget tudjuk kinyomtatni vele amit terveztünk. Leggyakrabban amúgy is  többet fogunk nyomtatni...
Mindig végezzük el a következő számítást:

Egy lap költsége= kellékanyag(ok) ára / oldalmenny amit a kellék(ek) tud(nak)

Másik hogy tudja-e azt a minőséget és megbízhatóságot amire szükségünk van.
Után gyártott tonert lehet venni negyed áron is (az eredeti gyártói árhoz képest). Ezek nagyon gyenge minőségűek. Ezek legtöbbje amúgy sem után gyártott, hanem újratöltött toner (a régi szerkezetbe töltik bele a festéket). Azok nyomatminősége már komoly kívánnivalót hagy maga után és gyakoribb a meghibásodás is. Ha már úgy döntöttünk hogy az olcsóbbat vesszük akkor is költenünk kell és a minőségi termék előállításának hasonló költségei vannak az után gyártó számára is. Tapasztalatom szerint a gyári ár fele felett van az után gyártott minőségi termék ára!


Tudomásul kell venni, hogy a gyártóknak is meg kell élni valamiből. Továbbá kell hogy maradjon hasznuk is ahhoz, hogy tudjanak újabb és újabb fejlesztésekbe beruházni.
Ennek okán úgy működnek a dolgok, hogy vagy a készülék olcsó akkor a kellékanyagok drágák vagy drágább a készülék, de a kellékanyagok olcsóbbak.
A legolcsóbb tintasugaras vagy lézernyomtatók (10.000-20.000,-Ft közötti áron) festéke hasonló árban van mint maga a készülék és csupán 200-500 oldal nyomtatására ad lehetőséget (tehát 20,-Ft körüli lapköltsége van). Ugyanakkor lehet hogy 1 év alatt sem használjuk el ezt a festék mennyiséget, tehát felesleges nagyobb értékű nyomtatót vennünk.
A másik véglet 150.000Ft-os mono lézernyomtató tonerje 70.000,-Ft, de 25.000 oldalt lehet vele kinyomtatni! (Tehát 2,8Ft egy lap toner/lap  költsége!)
Fontos tudni, hogy a gyártók amikor meghatározzák a kinyomtatható lapok számát, akkor 5%-os fedettséggel kalkulálnak ami egy átlagos sűrűségű szöveges lapnak felel meg. Tehát amikor képeket nyomatunk 30%-os fedettséggel leesik a nyomatszám 1/6-ára!!!
A papír(média)
Igényel a készülék különleges papíranyagot? 
pl.Ha fényképeket nyomtatunk akkor mindenképpen speciális anyag kell, de nem mindegy hogy a készülékgyártó papírjával működik csak a készülék vagy bármilyen hasonló nyersanyaggal is elfogadható minőséget produkál-e. Mennyire drága az eredeti gyártó anyaga?

GDI (Graphics Device Interface) nyomtatók
Az olcsóbb készülékek  jellemzően az 50eFt alattiak, nem rendelkeznek saját grafikai feldolgozó egységgel (processzor , memória), csupán egy buta végrehajtók. Az őt vezérlő számítógép (ahonnan a nyomtatást indítjuk) végzi el a szükséges számításokat a (GDI-vel), hogy hova kell a papírt és a nyomtatóművet mozgatni, mikor és hol kell festékpacát ejteni a papírra. Ebből adódik az, hogy jóval lassabbak,és nagyon leterhelik a számítógépet.Persze egyszerű szöveges dokumentumok létrehozására éppen megfelelnek...

Sajnos nem tudtam mindent leírni, de szívesen válaszolok a megkeresésekre. Várom a kérdéseket!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése